Megszoktuk, hogy a Földet olyan helynek látjuk, amelynek természeti kincsei az emberiség rendelkezésére állnak, dúskálunk a nyersanyagokban, a javakban. Azonban végtelenül pazarló világunk és életmódunk egyre inkább veszélyezteti bolygónk fennmaradását, a jelenlegi életforma fenntartását. Nem telik el nap, hogy ne olvasnánk a globális felmelegedés, a környezetszennyezés okozta károkról. Naponta árasztanak el bennünket ijesztőbbnél ijesztőbb képek erdőtüzekről, mindent elöntő szemétről. Tudta, hogy az elmúlt 40 évben a vadon élő állatok állománya 60 százalékkal csökkent a világon? A romló tendencia nem véletlen, napjainkban több mint 7,6 milliárd ember él a Földön.

Rengetegen vagyunk, rengeteg a dolgunk. Mi lehet fontosabb, mint gondoskodni az otthonunkról?!

Hogyan lehet megfordítani a pusztító folyamatokat? Gazdasági szakértők szerint nem léteznek olyan technológiák, amelyek képesek lennének évente sok milliárd tonna káros kibocsátást ártalmatlanítani. Jóllehet, a rendszerszintű átalakuláshoz pénz kell, ám ez nem lehet kifogás. A megújuló energiaforrások, például a napenergia költségei jelentősen csökkentek az utóbbi évtizedben. Az áttöréshez azonban ennél több kell, átfogó változásra van szükség az élet minden területén.

A technológia rendelkezésünkre áll. Miért használunk fel mégis hatalmas mennyiségű energiát fűtésre és hűtésre? Az éghajlatváltozás enyhítése érdekében olyan épületekben kellene élnünk, dolgoznunk, amelyek lényegesen kevesebb energiát emésztenek fel.

Az ún. EPI index adatai szerint Magyarország a világ átlagánál jobb helyzetben van, de a legjobban teljesítő országoktól (Izland, Svájc, Costa Rica, Svédország) jelentősen elmarad. A mutató maximális értéke 100, a legmagasabb érték a legkedvezőbb. Magyarországon ez 69,1. a világátlagot tekintve 58,4., míg pl. Izlandon 93,5.

(Environmental Sustainability Index, azaz, Környezeti Teljesítmény Index, mely lefedi a környezetvédelmet, a közegészségügyet és az ökoszisztéma egészségét is, valamint megmutatja, hogy a kormányok mennyire állnak közel egy átfogó környezetvédelmi intézkedéscsomag létrehozásához.)

A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező, a WHO szerint a halálozást okozó faktorok között az ötödik a sorban. Magyarországon évente 8-10 ezer ember haláláért felelős a levegőminőség romlása. A magyar mutató nemcsak az EU-n belül, de világszinten is igen lesújtó. Az Európai Unióban végzett felmérés szerint az összes vonatkozó szabványnak légszennyezettség témakörben egyedül Észtország felel meg.

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ez az arány az EU-ban 28%. Évente mi, magyarok 3 millió tonna szemetet termelünk, és a mennyiség évről évre nő. Jó hír viszont, hogy a települési hulladék 24%-a újrahasznosult.

Az energiafogyasztás csökkentése

1. Hőszigetelés

Ez mindennek az alapja, ráadásul a magas színvonalú kivitelezés ma már elengedhetetlen, emellett egyre több passzív ház épül hazánkban is. Akkor beszélünk passzív házról, ha a légtérben a kényelmes hőmérséklet kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, további levegő visszaforgatása nélkül. A hőszigetelést biztonságos vízszigeteléssel kell megvédeni a nedvességtől és a széltől. A fűtéshez, hűtéshez alternatív energiaforrásokra van szükség, de egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiatudatos épülettervezés is, hiszen a már említett éghajlatváltozás miatt bekövetkező változásokra (gyakoribb árvíz, heves esőzések, rendkívüli meleg, nagy viharok előfordulása) a piacnak reagálnia kell.

2. Vízgazdálkodás

A jövő zöld épületeinél alapvető követelmény az ésszerű vízfelhasználás. Ivóvízzel WC-t öblíteni, mosni, növényeket öntözni, padlót felmosni luxus, helyette újrahasznosított vízre, az esővíz okos begyűjtésére, felhasználására kell fókuszálni. A megfelelően megtervezett zöldtetők, a jó tereprendezés hozzájárul a vízmegtartáshoz, emellett a megfelelő kiegészítő elemek használata is hozzájárul a vízhasználat racionalizálásához.

A szélsőséges időjárással szembeni védelem szintén rendkívül fontos a jövő épületeinek megtervezésekor. A nyári meleg, a heves esőzések, hóesések, viharok, a romboló szelek és az általuk okozott kár minimalizálása érdekében minőségi és professzionális munkára van szükség, kompromisszumok nélkül. A vásárlók gyakran költségcsökkentés miatt hagyják figyelmen kívül az olyan elemek beszerzését, mint pl. a hófogó, vagy az alacsonyabb árkategóriás termékeket választják otthonuk felépítéséhez, pedig az olcsó alapanyag hosszú távon sokkal drágábbnak bizonyul a folyamatos cserék, javítások és a szakemberek munkadíja okán. Érdemes tehát egy emberöltőben gondolkodni, felmérve a lehetőségeket, és inkább a kezdetekkor többet áldozni az építkezésre, felújításra, hogy sokáig gondtalanul élvezhessük az otthonunk nyújtotta kényelmet.

• Megfelelően megtervezett és kivitelezett épületekkel hozzájárulhatunk környezetünk megóvásához.
• A környezetbarát épület jól szigetelt, modern technológiával szellőztetett, alternatív energiaforrásokat használ a fűtéshez-hűtéshez, továbbá fenntartható vízfelhasználást tesz lehetővé.
• A szélsőséges időjárásnak ellenálló épületek kivitelezésére kell törekedni.
• Ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, megfontoltan, körültekintően cselekedjünk.

Problémát okoz az esőelvezetés? Olvassa el Apró részlet vagy szerkezetmentő megoldás? című cikkünket!

Környezetbarát tető építésén gondolkodik? Ismerje meg napelemes tetőcserepünket, a GENERON-t!