Ezeket érdemes tudni a tetőszigetelésről és a szigetelőanyagokról I.

Terrántető
Csalad

A szigetelés nagyon népszerű téma, hiszen egy jól megválasztott szigetelés azon túlmenően, hogy biztosítja ingatlanunk megfelelő belső hőmérsékletét, nagyban hozzájárul a gazdaságos fűtéshez és hűtéshez egyaránt. Egy épület szigetelésekor olyan, egy alapvetően külső – jó esetben teljes, a padlástól a tetőig tartó – burkolásról beszélünk, mely biztosítja az egész éves kellemes hőérzetünket. Az elmúlt évtized növekvő nyári hőségei azt mutatják, hogy a hővédelem talán fontosabb lesz, mint a hidegvédelem az ingatlanokat használó emberek hőérzete szempontjából.

AZ ÉPÜLETEK HŐÉRZETÉT SZÁMOS TÉNYEZŐ BEFOLYÁSOLJA:

  • az épület alakja, magassága és elrendezése, különösen az épület tájolása
  • az épületet körülvevő épített és természetes környezet (pl. magas fák által árnyékolt terület)
  • az épület üvegezett területeinek mérete és azok elhelyezkedése
  • külső hőmérséklet, az uralkodó szélsebesség és annak iránya
  • az épület szellőzési módja


AZ ÉPÜLET SZIGETELÉSÉVEL JÁRÓ ELŐNYÖK:

  • a hőszigetelt külső épületelemek belső felületének hőmérséklete csak kis mértékben tér el a helyiség többi hőmérsékletétől
  • a hőszigetelés következtében csökken a belülről kifelé irányuló hőáramlás
  • a külső falak hőtárolási tulajdonságai nőnek
  • nő az épület hőstabilitása a külső hőmérséklet-ingadozásokkal szemben
  • jelentős megtakarítás a fűtési és hűtési költségekben
  • csökken a belső páratartalom, illetve a lecsapódás
  • csökken a hideg falakon megjelenő penészedés
  • nő a komfortérzet – nyáron hűvös, míg télen meleg épület
  • megújul az épület külseje, esztétikusabbá válik

A szigetelés az épület szerves része, megkerülhetetlen egy modern, gazdaságos és komfortos ingatlan esetében. A piacon számos fajtája, típusa megtalálható, amelyek előnyei és hátrányai nagyban befolyásolják az épület minőségét, mi több, az árát is. A hőszigetelés jelentős hozzáadott értéket jelent, érdemes ezért körültekintően választani.

Lemezek

Fő feladata, hogy megakadályozza az épület belső hőmérsékletének szélsőséges ingadozását, a hő elszivárgását, a hideg betörését. Emellett természetesen az is cél, hogy a hőt a házban tartsa, másrészt megakadályozza, hogy a nyári időszakban a belső tér túlmelegedjen. Annak érdekében, hogy a várt hatást elérjük, meg kell vizsgálni, hogy mi az épület számára legoptimálisabb módszer, ehhez pedig alapos és átgondolt tervezés, valamint szakszerű kivitelezés szükséges.

Vegyük sorra a hőszigetelő anyagok típusait, elsőként a habpolisztirolt (EPS), az extrudált polisztiolt (XPS), a hab poliuretánt és a habüveget.

HABPOLISZTIROL  (EPS)

Az EPS hőszigetelő táblák alapanyaga az a vegyi úton előállított kemény fehér gömb, ami hőre lágyuló ún. polimerizált sztirol és pentán, valamint égéskésleltető adalék hozzáadásával készül. A gőzzel hőkezelt gömbök az előhabosítás során megpuhulnak, majd a hőmérsékletnövekedés hatására a kialakuló gáz felfújja azokat. Az így létrejövő polisztirolt 50-250 kPa-os szilárdsággal állítják elő.

Hővezetési együtthatója λ= 0,037 W/mK.

Nem túl régi termék a piacon az ún. szürke polisztirol (grafit-polisztirol), ami egy új generációs EPS, amely nemcsak megjelenésében (szürke szín), hanem hőszigetelő tulajdonságaiban is különbözik a közönséges polisztiroltól. A grafit-polisztirol táblák a bennük található szén nanorészecskéknek köszönhetően lényegesen – akár 20%-kal – alacsonyabb hővezető képességgel rendelkeznek, mint a hagyományos EPS hőszigetelő táblák.

Hővezetési együtthatója λ=0,032 W/mK.

A hab polisztirol nem alkalmas hosszú távú nedvességnek való kitettségre, alkalmazása csak nedvességtől védett felületeken javasolt. A polisztirol táblákat mechanikusan rögzítjük a tetőszerkezetekhez. A hőhidak kiküszöbölése érdekében a polisztirol táblák érintkezési pontjainál ajánlatos több kötést használni.

EXTRUDÁLT POLISZTIROL (XPS)

Az expandált (EPS) változattal ellentétben az XPS-t extrudálással állítják elő, mely során a kristályos polisztirol olvadékát habosítószerrel történő szinterelés közben extrudálják, így egy zárt cellás, rendkívül csekély vízfelvételű (0,2-1,0 V%) anyag keletkezik. A két polisztirol ugyanazon az anyagon alapul, azonban a különböző eljárásnak köszönhetően a kapott tulajdonságok lényegesen eltérőek. Az XPS gyakorlatilag nulla abszorpcióval, magasabb hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállással és jelentősen nagyobb szilárdsággal rendelkezik (akár 300 kPa szilárdság). Ezeken túlmenően a táblák felülete kevésbé érzékeny a benyomódásokkal szemben.

Az XPS térfogatsűrűsége 30-40 kg/m3, míg a hővezetési együtthatója hasonló az EPS-hez.

Lista

HAB POLIURETÁN (PUR)

A poliuretán keményhabok is a műanyag hőszigetelő anyagok csoportjába tartoznak, azonban az EPS lapokkal ellentétben hőre keményedő műanyagokról beszélünk, mely egy két folyékony komponens reakciója révén kialakuló műanyag hab. A hab poliuretánt rendkívül hatékony hőszigetelés és nagyon alacsony hővezetési együttható jellemzi, λ <0,025 W/mK.

Mindezen a tulajdonságok mellett azonban az UV sugárzástól védeni szükséges, mivel érzékenyen reagál rá. A lerakás után átfedéssel azonnal védeni kell. A szilárd táblákban kapható PUR különösen ajánlott a tető hőszigetelésére. A PUR anyagok további kiemelendő tulajdonságai közé tartozik, hogy égetés során elszenesednek, hasonlóan viselkednek, mint a szerkezeti faanyagok, így nem keletkeznek lecsepegő, további felületek, meggyújtására alkalmas égő cseppek, továbbá nagyon széles skálán ellenáll az alacsony és magas hőmérsékletnek (-50 °C és +130 °C).

Magyarországon még elég friss technológia a szórt poliuretán habbal történő szigetelés, mely eljárásnál a hőszigetelő anyagot folyékony halmazállapotban viszik fel a szigetelendő felületre, ahol az habot képez, és minden üreget kitöltve illesztésmentes hőszigetelő réteget hoz létre. A kifejlődött zárt cellás hab lég- és vízzáró, valamint lépésálló.  Amennyiben a tető kialakítása során fokozott hangszigetelést szeretnénk elérni, akkor a purhab szigetelés megfelelő megoldás lehet.

HABÜVEG

A habüveg alapanyagát – melynek több mint kétharmada újrahasznosításra összegyűjtött üveg – az egyéb kiegészítőkkel együtt porrá őrlik, majd kis mennyiségű szénport kevernek hozzá. Az eljárás második szakaszában ~1000 °C-os kemencébe teszik, ahol a felszabaduló CO2 gáz felhabosítja a porított üvegből nyert olvadékot, és az elnyeri egyedülálló zárt cellaszerkezetét. A zárt cellaszerkezetnek köszönhetően a habüveg kiemelkedően szilárd, teljesen vízálló, valamint víz- és párazáró, emellett tűzálló.

További előnye, hogy nagy nyomószilárdságú, tartós terhelés során sem deformálódik. Hővezetési együtthatója λ=0,04-0,048 W/mK.

A habüveg granulátumként vagy táblák formájában kapható, amelyeket előszeretettel használnak a ferde és lapos tetők szigeteléséhez is. A felhasznált anyagoknak köszönhetően környezetbarát termék, azonban jelenleg drágább a többi hőszigetelő anyaghoz képest, így elterjedése még nem számottevő Magyarországon.

Cikkünk jövő héten folytatódik, kövessen minket, hogy ne maradjon le a legfontosabb tudnivalókról!