Cikksorozatunk első részében a habpolisztirolt (EPS), az extrudált polisztiolt (XPS), a hab poliuretánt és a habüveget vettük górcső alá, most pedig az ásványgyapot, a szerves hőszigetelés, a gyapjú, a kender, a len, a farost, a szalma, valamint a cellulóz világába szeretnénk némi bepillantást nyújtani. Emellett egy rövidebb összefoglalóval készültünk, hogy egyszerűen el tudjon igazodni a szigetelőanyagok között. Nézzük, milyen lehetőségekkel találkozhatunk még a piacon!

ÁSVÁNYGYAPOT

Alapanyaga megolvasztott, bányászott kőzet, melynek hőszigetelő képességét a szálak között lévő levegő biztosítja. Nyersanyag alapján két fő terméket különböztetünk meg: kőzet- vagy üveggyapot.

A kőzetgyapot bazaltból és mészkőből olvasztással készülő, a hozzáadott olajemulziónak köszönhetően éghetetlen hő- és hangszigetelő anyag, mely a szálakon megkötött levegővel szigetel. A kőzetgyapot magas olvadásponttal rendelkezik (1000 °C közelében olvad) és ellenáll a tűznek. A kőzetgyapot szálak víztaszító bevonatot kapnak, azonban kerülni kell a nedvességhatás kialakulását. Tekercsben vagy táblákban kapható.

Az üveggyapotot hasonló módon állítják elő, mint a kőzetgyapotot. Az üveggyapot egyik alkotórésze az ún. sütet, míg másik része az üvegtörmelék, ami különböző üvegtermékek üvegszilánkjaiból készül. Környezetbarát termék, előállítása kismértékű környezetszennyezéssel jár, illetve maga a kész üveggyapot is újrahasznosítható. Jó páraáteresztő képességgel bírnak, kis mértékben akadályozzák a párás légmozgást. Nem szívja be a nedvességet, hanem átengedi, kiadja magából.

Hővezetési együtthatója λ=0,035 W/mK.

Ezekkel az anyagokkal viszonylag egyszerű bánni, könnyen vághatók, formázhatók, a beépítés kevés hulladékkal jár. Használatukkor azonban minden esetben védőruházat és maszk hordása szükséges, mivel az üveggyapot belégzése, illetve az azzal történő érintkezés irritációt okozhat.

SZERVES HŐSZIGETELÉS

100%-ban természetes, környezetbarát és megújuló anyagok, megfelelnek az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelményeknek. Sajnos, annak ellenére, hogy ezek a legrégebbi szigetelőanyagok, a lakosság, illetve a kivitelezők még mindig nagy bizalmatlansággal és fenntartással fogadják őket.

GYAPJÚ

A szigetelőanyagot tiszta birkagyapjúból állítják elő, amelyet megtisztítanak és gyapjút vagy filcet állítanak belőle elő, melyekből szigetelő lapok vagy szőnyegek készülnek. A tartós és rugalmas rostoknak köszönhetően nagyon jól formázható. A gyapjú nehezen éghető, korhadásmentes és antisztatikus. A gyapjú szigetelés ~30% nedvességfelvételre képes, melyet később le is tud adni anélkül, hogy veszítene szigetelőképességéből. Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni, mindemellett ellenálló a penészgombákkal és a molyokkal szemben.

Hővezető képessége λ=0,040 W/mK.

KENDER

A kender az egyik leggyakrabban használt hőszigetelő anyag. Legnagyobb előnye a növény gyors növekedése – gyorsabban növekszik, mint a fa, és nem igényel különösebb törődést vagy kémiai kezelést a termesztés során. A többi növényhez hasonlóan a kender is széndioxidot köt meg, rostjaiból hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal préselnek hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. Természetes anyag, mely antibakteriális, valamint segíti az egészséges mikroklíma kialakulását. Nem igényel impregnálást. Képes a levegő természetes páratartalmát szabályozni. Ellenáll a penészedésnek és kártevőknek, azonban nyomás hatására deformálódik.

Hővezető képessége λ=0,035 W/mK.

LEN

A lenből készült szigeteléseknek is vannak rajongói. Nem tartalmaznak formaldehidet, gyantákat vagy egyéb káros vegyületeket, így ezek környezetbarát és egészségtudatos termékek. Jó pára- és nedvességszabályozó képességgel rendelkeznek, a könnyű éghetőség megakadályozására általában borax-szal kezelik. Könnyen feldolgozható és kezelhető anyag, mivel rendkívül bőrbarát. Ha valakinek kétsége merül fel a len kártevőkkel szembeni tulajdonsága kapcsán, megnyugtató lehet, hogy a termék csak cellulózt tartalmaz, így nincs benne semmi, ami tápanyag lehet számukra.

Hővezető képessége λ=0,037-0,045 W/mK.

FAROST, SZALMA, CELLULÓZ

Hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de eddig még kisebb teret nyertek a fa szálakból, rostokból álló komposztálható, így teljes egészében környezetbarát szigetelőanyagok.

A farostból készült anyagok jó hőmérséklet-kiegyenlítő tulajdonságúak és képesek a helyiség páratartalmát is szabályozni. A jó hő- és hangszigetelés mellett magas hőtároló képességgel rendelkeznek.

Érdemes megemlíteni a szalma, illetve a szalmabálával történő hőszigetelést is, amely nem csak építőanyagként használható. Egyre népszerűbb Nyugat-Európában, nem csak a költséghatékonyság és az ökologikus gondolkodás miatt, hanem hővezetési együtthatója miatt is, mely λ=0,038-0,080 W/mK. A tévhittel ellentétben ez egy anyag alig gyúlékony. Kiemelt előnye a kedvező ár.

A cellulózos hőszigetelő anyagok újrahasznosított újságpapírból készülnek, ezért nyersanyaga a fa. A szakadt újságpapírt tűz- és kártevők elleni védelem céljából bór tartalmú adalékanyaggal kezelik. Gyártási energiaigénye alacsony, így az anyag költséghatékony. Komposztálható, ökológiai szempontból is kedvező. Jó hő- és hangszigetelő képesség mellett, páraáteresztő és szabályozó képessége is megfelelő, csekély teherbíró képessége azonban a felhasználás körét korlátozza. Kártevőkkel szemben ellenálló. Az anyag bejuttatása, befecskendezése szakértelmet kíván.

A hővezetési együttható körülbelül λ=0,039 W/mK.

A piacon további számos hőszigetelésre alkalmas anyag kapható, például a parafa vagy a kókuszrost. Azonban, ha az épületünk hőszigetelése során fontos a környezetvédelem, ökologikus viselkedés, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban a világ másik feléről származó anyagok lesznek-e számunkra a legmegfelelőbbek.

ÖSSZEFOGLALVA

• Minél alacsonyabb a hővezetési együttható, annál jobb a szigetelőanyag.
• A piacon sokféle szigetelőanyag áll rendelkezésre, válasszunk olyat, ami minden szempontból megfelel számunkra (ár-érték, hővezetési együttható, környezetvédelem)
• A minőségi szigetelőanyag csak egyik eleme a jól szigetelt háznak
• A szigetelőanyagok felhelyezésekor minőségi szakmunka szükséges annak érdekében, hogy a kívánt szigetelést érjük el.
• A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztásakor kövesse a szakértők javaslatait, ajánlásait.

• A tető szigetelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő anyag kiválasztására és szakszerű telepítésére.