Tetőterek természetes megvilágítása

Terrántető

A bevilágító felület (vagyis a szabad üvegfelület) szükséges legkisebb méretét a helyiség hasznos alapterületéhez viszonyítva adják meg:

  • nevelő-oktató helyiségben legalább 1:6-od,
  • egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen.Vagyis egy 12 m2 alapterületű szobában akkora ablakot kell elhelyezni, melynek a szabad üvegfelülete legalább 0,96 m2.

A beépített tetőterek helyiségeinek természetes megvilágítását biztosító ablakok kialakítására kétféle megoldás terjedt el:

  • tetősíkból kiálló tetőfelépítmények alatt létesített, álló ablakok,
  • tetősíkba épített tetősíkú ablakok.

A tetőterek beépítése és a tetőtéri ablakok kialakítása során is figyelembe kell venni az országos és helyi előírásokat. Előfordulnak olyan területek (pl. történelmi városmagokban), ahol jelentősen korlátozzák a tetőtéri ablakok kialakíthatóságát.

ÁLLÓ ABLAKOK

12 Tetofelepitmeny Formak

Régi épületek beépített tetőterein kizárólag ilyen kialakítással találkozhatunk. Az így beépített nyílászárók megegyeznek az épület függőleges határoló falaiban is alkalmazott ablakokkal.

Az ablakok körüli tetőfelépítmények formája, mérete sokféle lehet. Ennek megválasztásánál több szempontot is figyelembe kell vennünk:

  • csak az előírásoknak megfelelő tetőfelépítmény alakítható ki a tetőkön,
  • fontos, hogy a felépítmény formája és fedése igazodjon a tető egészéhez, és lehetőleg illeszkedjen a tágabb környezetéhez is.

Egy ablak esetén a kis nyeregtető és a féltető a legelterjedtebb forma. Több egymás mellé sorolt álló ablak esetén a széles felépítményt rendszerint féltetővel zárják le.

A tetőtéri álló ablakok alkalmazásának előnye, hogy kényelmes hozzáférést és kitekintést tesznek lehetővé, emellett minden olyan anyag, szerkezet és működés adott, amit az ablakok esetében megszokhattunk (fa, fém, műanyag, nyíló-, toló-, egyszárnyú kétszárnyú ablak stb.).

Fontos szempont lehet az is, hogy a felépítmény alatti rész növeli a helyiség hasznos alapterületét. Hátrány viszont, hogy az ablak egy helyiségből kiszögelő térrészben helyezkedik el, így előfordulhat, hogy csak egy viszonylag szűk területen biztosít megvilágítást (ez nagyban függ a kiszögellés és az ablak méretétől is). További hátrányt jelent, hogy a tetőfelépítmények összetett, tagolt szerkezete nem szakszerű kivitelezés esetén számos hiba forrása lehet (beázás, hőhíd stb).

A tetősíkú ablak jellemzően egyszárnyú bukóablak. A nagy méretválasztéknak köszönhetően könnyen megtalálhatjuk a tető szerkezeti adottságainak és az egyedi igényeknek megfelelő méretű tetősíkú ablakot. Több egymás mellé és egymás alá sorolt tetősíkú ablakkal jóval nagyobb térérzetet keltő tetőtereket is létrehozhatunk.

12 04 Kep

A tetősíkú ablakok talán egyetlen hátránya a helyzetükből adódik. A ferde síkba illeszkedő ablakszárny mozgatása, tisztítása kényelmetlenebb, mint az álló ablakok esetében. Ez főleg a kis méretű, illetve magasabban beépített tetősíkú ablakokra igaz. Már a tervezés fázisában törekedni kell arra, hogy a tetősíkba épített ablakok megfelelő kitekintést tegyenek lehetővé. Ebből a szempontból hiba, ha a tetősíkú ablakot túl magasra építjük be, hiszen így csak az eget tudjuk szemlélni az ablakból. A tetősíkú ablakok kényelmes parapetmagassága 90-110 cm. Az elhelyezkedést jelentősen befolyásolja a térdfal magassága. Magas térdfallal ugyan növelhető a hasznos alapterület, azonban a lakókomfortot jelentősen rontja, ha a tetősíkú ablakok 130 cm-nél magasabban helyezkednek el. A korlátozott kitekintés és a magas parapetfalak ugyanis erősítik a bezártság érzését.

A tető hajlásszöge elsősorban a beépíthető tetősíkú ablak magasságát befolyásolja. Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál magasabb tetősíkú ablak építhető be. Ez főleg azért lehet előnyös, mert így a helyiség „mélyebben” lévő részeit is érheti napfény.

Az álló ablakok és a tetősíkú ablakok anyaghasználata és gyártástechnológiája is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A korszerű nyílászárók kiváló hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek. Szükség esetén a tetősíkú ablakokhoz különböző kiegészítők, külső és belső árnyékolók társíthatók (redőnyök, rolók).

Természetesen a megvilágítást nemcsak az ablakok típusa, hanem a tájolás és a környezeti adottságok is befolyásolják (pl. árnyékadó építmények, fák stb.). Már a tervezés fázisában figyelembe kell venni ezeket a szempontokat is, ha a lehető legjobb lakókomfortot akarjuk biztosítani a tetőtérben.


A gyártók igyekeznek folyamatosan bővíteni a termékkínálatot.
Léteznek a tetősíktól eltérő hajlásszögű (de nem álló) és tört síkú ablakok is. Ezek előnye, hogy nem kell számukra külön felépítményt kialakítani, a kész szerkezet a tetősíkú ablakokhoz hasonlóan illeszthető a tetőszerkezethez.

FÉNYCSATORNÁK

A fénycsatorna nem minősül ablaknak, de természetes megvilágítást lehetővé tevő szerkezeti megoldás. Elsősorban a beépített tetőterek közepén elhelyezkedő, zárt helyiségek megvilágítására alkalmazható. A fénycsatorna egy nagy fényvisszaverő képességű belső felületi bevonattal ellátott, merev vagy flexibilis cső, amelyhez külső búra és belső fényszóró elem kapcsolódik. A tetőfedéshez illeszkedő külső búrán keresztül bejutó fény a cső falán folyamatosan visszaverődve jut le a belső térbe. Megfelelő tájolással, napos időben az izzóknál jóval több fényt képes kibocsátani.

A nyarat sajnos nemcsak a napfény, hanem a komoly viharok is jellemzik. Gondoskodjon arról, hogy háza teteje viharbiztos legyen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük