Sokan úgy tudják, hogy Einstein Nobel-díját az általános relativitáselmélet felfedezéséért kapta, pedig azt 1921-ben egy korábbi munkájáért, a fényelektromos jelenség leírásáért ítélték oda neki. Valójában ez a tudományos felfedezés volt az, amely elindította a napelemek fejlődését, és aminek köszönhetően ma már olyan megoldással is találkozhatunk, mint a Generon napelemes tetőcserép, ami a tetősíkba simulva biztosítja otthonunk zöldenergia-termelését.

Napjainkban, amikor a fenntarthatóság, a megújuló energiaforrások használata egyre fokozódó elvárás az élet minden területén, a Terránnál is kiemelt figyelmet kapnak a környezettudatos intézkedések. Rövid összefoglalónkban egy kis történelmi betekintést szeretnénk adni, hogy honnan indult a napelem felfedezése és hogyan jutottunk el a napelemes tetőcserépig.

Napelem történelem: véletlenektől a szolárerőműig

Magát a fotovoltaikus hatást (azaz, hogy megfelelő elektrokémiai közegben a napsugárzás képes elektromos áramot termelni) egy 19 éves, francia fizikus – Alexandre Edmond Becquerel – mutatta be először sikeresen 1839-ben. Hogy véletlenek márpedig léteznek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 20 évvel később a brit elektromérnököt, Willoughby Smith-t is nagyban meglepte a napenergia alapú technológia egyik összetevőjének különös viselkedése: éppen tenger alatti kábelekkel végzett kísérleteket, miközben felfedezte, hogy az ezekhez használt szelén fotovoltaikus tulajdonsággal bír.

A fényelektromos hatás magyarázatáért Albert Einstein 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, amely újabb lökést adott különféle anyagok vezetőképességének kísérletéhez. Az első hatékony, és széles körben alkalmazható, szilícium félvezetőn alapuló napelemet végül 1954-ben mutatták be amerikai tudósok, köszönhetően az űripar támogatásának.

A földi, széleskörű alkalmazásokra előállított napelemek fejlesztése akkor indult be igazán, amikor az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány 1969-ben kutatás-fejlesztési részleget hozott létre e célból. Magyarországon az 1980-as évek végén jelent meg az ipari-kereskedelmi célú napelemes felhasználás. Az első napelemgyárat 1997-ben nyitották meg, azonban az európai és hazai értékesítés nem érte el a kívánt szintet, így a gyár hamarosan bezárt. 2005-ben hálózatra kötötték Magyarország első szolárerőművét. A Gödöllői Szent István Egyetem kollégiumi épületére telepített minierőművel olyan forradalmi eredményeket értek el zöldenergia termelésében, hogy végre a napelemtáblák és legújabban a napelemes tetőcserép háztetőre építése is új irányokat szabott a háztartások környezetbarát és fenntartható energiatermelésének.

Napelemes tetőcseréppel a fenntartható jövőért

Amikor a Terrán betoncserepeinek környezettudatos továbbfejlesztésébe kezdett, nem pusztán a már meglévő betoncserép előnyeit szerette volna bővíteni, hanem kapcsolódni a leginkább család- és környezetbarát energiatermelés vívmányaihoz, és ezáltal egy fenntartható jövő alapjainak lefektetésében részt venni.

Így jutunk el a sokszorosan díjnyertes Terrán Generon napelemes tetőcseréphez, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen fejlesztett a cég, és amellyel új távlatokat nyitottunk: minden egyes cserép külön-külön szolárpanelként működik.
A Terrán Generon fejlesztése jelenti talán a legnagyobb lépést a környezetvédelem érdekében a napelem legújabb kori történetében, hiszen megújuló energiával fedezi a családok áramigényét, méghozzá kompromisszumok nélkül. Nincs szükség a tetőhéjazat megbontására, nem csúfítja el a ház megjelenését, sőt, egészen különleges esztétikai élményt nyújt a tető síkjába belesimuló napelem. A Terrán Generon bevezetése óta közel 300 háztartás és intézmény energiaellátását biztosítja, ami megközelítőleg 150 000 beépített modult jelent.

Korábbi bejegyzésünkben bemutattunk néhány szempontot, amiket érdemes mérlegelni, ha napelem telepítésén gondolkozunk.