A napelemeknél elengedhetetlen a megfelelő szellőzés, hiszen ez gondoskodik a panelek hűtéséről. De hogyan teljesülhet ez a tetőcserépbe integrált szolárcellák esetében? Nézzünk a dolgok mögé, és mindenre (nap)fény derül!

Nagy örömünkre a Terrán Generont, 2019-es bevezetése óta, egyre többen ismerik meg idehaza és a környező országokban is. Ezzel együtt azonban egyre több félreértés, téveszme terjed vele kapcsolatban, háromrészes sorozatunkban ezért ezeket tisztázzuk. Előzőleg már kitértünk az árát érintő kérdésekre, most pedig lássuk a második leggyakoribb tévhitet, miszerint a tetőcserépbe épített napelemcellák könnyen túlmelegednek.

Miért ellenség a meleg?

Laikusként először is felmerülhet a kérdés, hogy a napelemeknél, amelyek a napsugárzás energiáját hasznosítják, miért okozhat egyáltalán gondot a magasabb hőmérséklet, hiszen biztosan napsütéses, vagyis melegebb időre tervezték őket.

Nos, a válasz egyszerű: mint a legtöbb elektromos rendszernek, a szolárpaneleknek a hatékonysága is csökken, ha felhevülnek. Sok napelemhasználó éppen emiatt csalódva figyeli a rendszere napi mutatóit nyáron: azt várják, hogy a kánikulában, amikor egy felhő sincs az égen, az folyamatosan a névleges teljesítményen termel majd. Azonban a szolárrendszerek névleges teljesítményét a standard teszt körülményeken (STC) mérhető adatokkal adják meg.

A teszthez laboratóriumban, mesterségesen állítják elő az egyenletes napsugárzást, a napelemek hőmérsékletét pedig fixen 25°C-on tartják. Nyáron azonban a panelek (mind az inroof, mind az onroof technológia esetében) legmagasabb hőmérséklete ennél jóval több/ kétszer-háromszor ennyi is lehet, ez pedig valamelyest negatívan befolyásolja a teljesítményt. Éppen ezért a napelemes rendszerek inkább a napsütéses tavaszi és őszi napokon érik el vagy közelítik meg a névleges csúcsteljesítményüket, hiszen akkor a hőmérséklet nem magas. A hűtés pedig éppen azért fontos, hogy kánikulában se veszítsenek sokat hatékonyságukból, így éves szinten biztosítsák az elvárt energiatermelést.

A kulcs a szellőzés

Persze a hűtést a napelemek esetében nem úgy kell elképzelni, hogy ventilátorokat építenek be. Természetes szellőztetés gondoskodik arról, hogy ne hevüljenek túl a panelek. A tető síkja fölé telepített, nagytáblás rendszerek esetében a héjazat és a panelek között mozgó levegő biztosítja ezt.

A Generon ezzel szemben beépül a héjazatba, és emiatt terjedhetett el az a tévhit, hogy nem szellőzik kellőképpen. Az igazság azonban, hogy a szakszerűen megépített cseréphéjazatok mögött minden esetben szükséges egy – minimum 5 cm vastagságú – átszellőztetett légrés, ahol a felmelegedő levegő a kéményhatás elve alapján távozhat, és a helyére a környezeti levegővel azonos hőmérsékletű levegő érkezhet. Ezt a légréteget az alátétfólia és a cserepek között elhelyezett, úgynevezett ellenlécekkel lehet elérni. A Terrán Generon esetében a légréteg minimális vastagsága 7,5 cm, de alacsonyabb hajlásszögű tetőknél, valamint hosszabb szarufák alkalmazásánál még tovább ajánlott ezt növelni, hogy ellensúlyozzuk a kedvezőtlenebb áramlástechnikai helyzetet. Az így kialakított légrésben cirkuláló levegő kellően intenzív hűtőhatást biztosít, ezáltal a Generon modulok érdemben nem melegednek fel jobban, mint a hagyományos napelemek.

Ennek köszönhetően a Generonnal megtermelhető energia éves viszonylatban megegyezik az azonos teljesítményű onroof rendszerekkel. Számos más szempontból – főleg az esztétikum terén – pedig összehasonlíthatatlanul többet nyújt! Mivel belesimul a tető síkjába, prémium megjelenést biztosít az ingatlan számára és növeli annak értékét.

Tetőépítés vagy -felújítás során sokan nem szánnak kellő időt a tervezésre, ezáltal nem jól mérik fel a szükségleteket, lehetőségeket. Korábbi bejegyzésünkkel segítünk, hogy ön ne kövesse el ezt a hibát!