Építészeti örökségünk markáns részét képezik az 1960-as és az 1980-as évek között épült Kádár-kockák, amelyek annak ellenére, hogy mai szemmel elavultnak tűnhetnek, valójában számtalan lehetőséget rejtenek magukban egy modern otthon kialakításához. Az átlagban körülbelül 80-90 nm-es épülettípus kényelmes lehet egy 4 fős vagy kisebb család számára, ráadásul mivel Magyarország agglomerációs térségeiben jelentős számban találkozhatunk a földszintes, sátortetős házakkal, tökéletes opció azok számára, akik elérhetőbb árú, de jó infrastruktúrával rendelkező településen vásárolnának ingatlant. Ezenfelül a felújításuk sem feltétlenül problémás, de érdemes néhány dologra odafigyelni.
A legnagyobb horderejű kérdés egy régebbi épület esetében annak energiahatékonysága. Nem beszélve arról, ha állami segítség igénybevételével vágnánk bele a korszerűsítésbe. Ahhoz ugyanis, hogy pl. a július elsejétől induló Otthonfelújítási támogatási program kínálta lehetőségeket maximálisan kihasználhassuk, a beruházással minimum 30%-os energiamegtakarítást kell elérni, amit energetikai tanúsítvánnyal kell igazolnunk.
A hőszigetelés az elsődleges lépés a zöldítés irányába, hiszen a régebben épült házaknál az gyakran hiányzik vagy elavult mind a tetőteret, mind a homlokzatot tekintve. Általánosságban elmondható, hogy a hőenergia 30%-a a falon, 25%-a a tetőn, további 25%-a a nyílászárókon, 15%-a a födémen, 5%-a pedig a kéményen keresztül távozik, amiből kitűnik, hogy a tetőtér szigetelése az egyik legkritikusabb tényező. Természetesen ezek az értékek jelentősen eltérőek lehetnek egy-egy konkrét épület esetében.
Ne a tetőn át
Attól függően kell gondoskodnunk a födém szigeteléséről, hogy a tetőteret tárolásra vagy lakótérnek szeretnénk használni. Amennyiben padlásként hasznosítjuk, a födémszerkezetre kiemelt figyelmet kell fordítani. A Kádár-kockák esetében jellemzően betongerendás és téglabetétes megoldásokkal találkozhatunk, amiket salakfeltöltéssel láttak el, de nem ritka a fafödém sem, amit náddal borítottak, majd bevakoltak, ez szolgált plafonként. Ennél a módszernél a tetőtérben a vakolt mennyezetre szigetelésként salakot vagy sarat hordtak fel, amit később újra ledeszkáztak.
Ezek a módozatok energetikailag rendkívül elavultak, éppen ezért a szigetelésük tipikusan a legkedvezőbb ár-érték arányú energetikaihatékonyság-javító beavatkozás. Érdemes 20-25 cm-es ásványgyapotot, esetleg EPS-t (polisztirolt) alkalmazni szigetelőanyagként. (A szükséges vastagság egyenesen arányos a hőszigetelő anyag lambda értékével, tehát minél magasabb az anyag hővezetési tényezője, annál nagyobb vastagságúra van szükség.)
Ha lakótérként használatos a tető alatti rész, a szarufák felett elhelyezett PIR/PUR keményhab-táblákkal megfelelően gondoskodhatunk annak szigeteléséről. A Terrán által forgalmazott MediCOMFORT tető-hőszigetelő rendszert nagyméretű PIR-táblák (a poliuretán egy továbbfejlesztett változata) alkotják, amelyek összeillesztve hézagmentesen képeznek zárt hőszigetelő réteget, így elkerülhető a hőhidak kialakulása.
A tető állapota azonban nem csak a szigetelés szempontjából kérdéses, ha a kockaházakkal szemezel. Érdemes ellenőrizni a szarufák és a tetőcserepek állapotát is. A régi agyagcserepek ellenállóképessége sokkal kisebb a mai megoldásokhoz képest, ráadásul nem rendelkeznek olyan felületkezelési eljárásokkal, amelyekkel egyrészt élettartamuk is növekszik, másrészt hozzájárulhatnak a megfelelő lakókomfort kialakításához.
A Terrán legkönnyebb tetőcserepe, a Synus, hullámos vonalvezetésének köszönhetően a modern és a klasszikus stílusban felújított otthonoknak egyaránt éke lehet, ráadásul most akciós áron szerezheted be, akár 30% kedvezménnyel.
Falakba ütközve
Homlokzati hőszigeteléssel szinte azonnal megfiatalodnak a nosztalgikus hangulatú kockaházak, megjelenésük felfrissül. Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú falazattal állunk szemben, ugyanis az nagymértékben meghatározza a hőszigetelő anyag milyenségét. Találkozhatunk téglával, salakkal, kővel vagy vályoggal is, míg homlokzati hőszigetelést expandált polisztirol (EPS), extrudált polisztirol (XPS) lemezekkel, ásvány- vagy kőzetgyapottal végezhetünk.
Fontos, hogy szakemberrel konzultáljunk, mielőtt nekiállunk a ház „becsomagolásának”, mivel a rosszul megválasztott alapanyagok, rétegrend, valamint a helytelen kivitelezés az elégtelen szellőztetéssel párosítva a penészedés melegágya lesz. Emellett lényeges kiemelni, hogy a vályogot tartalmazó falszerkezet nem megfelelő hőszigetelő anyaggal párosítva állékonyságvesztéssel is járhat. Minden esetben rendszerben kell gondolkodni, egymással kompatibilis és optimális páraáteresztő tulajdonságokkal bíró anyagokat válogassunk össze!
Ne vedd félvállról a vizesedést sem, hiszen ami kezdetben szépséghibának tűnik, később statikai problémákat is okozhat.
Keretezve
A nyílászárók cseréje sem maradhat el, ha energetikai korszerűsítésre adjuk a fejünket. Kézenfekvőnek tűnik, hogy műanyag ablakot vagy ajtót válassz, azonban azt is mérlegeld, hogy milyen stílusban tervezed felújítani az ingatlant, mert a klasszikus irányvonalhoz jobban passzolhat a természetes anyag. Főleg, hogy a Otthonfelújítási program módosított feltételei már faszerkezetű nyílászárók beszerelését is elszámolhatóvá teszik.
Ha nincs mód központi vagy decentralizált szellőztetők beépítésére, amelyekkel precízen szabályozható a légmennyiség, és ahol a hővisszanyerés hatásfoka 85-90% feletti is lehet, mindenképpen olyan ablakot válassz, amelyen résnyitási lehetőség is van, vagy külön beépíthető ablakszellőző, hogy a felesleges pára távozni tudjon a lakótérből. De természetesen ez nem helyettesíti a rendszeres, alapos szellőztetést.
Jó tudni, hogy a modern nyílászárók többrétegű üvegezéssel készülnek, a mai követelményeket általában háromrétegű üvegezéssel lehet teljesíteni. A lapok közé a hőszigetelő képesség javítása érdekében a gyártás során pluszban gázt töltenek, emellett a panelek speciális bevonatot kapnak, ezzel is kiküszöbölve a felesleges hőveszteséget vagy éppen a felmelegedést.
A keret anyaga és kiképzése szintén fontos. Az előírt Uw érték a keret (Uf) és az üvegezés (Ug) értékének súlyozott átlagából számítható. Hiába alacsony az Ug érték (pl. 0,6), ettől az Uw érték még lehet bőven 1,0 W/m2K felett. (Az U-érték a fizikában a hőátbocsátást jelöli, és a nyílászárók esetében leggyakrabban a W/m2K-val fejezik ki, vagyis, hogy egységnyi idő alatt egy négyzetméternyi felületen (m2) hány wattnyi (W) energia távozik, ha a külső és a belső hőmérséklet között 1 Kelvin a különbség.
Bizonytalan vagy, milyen stílusban újítanád fel a Kádár-kockát? Olvasd el korábbi bejegyzésünket, és inspirálódj!